Attitűd formáló

Számítógép felhasználói attitűdformáló konzultáció

Vajon valóban eszközünk-e a számítógép? Vajon valóban gátlások nélkül tudjuk-e használni, mint mondjuk egy kalapácsot, vagy talán félünk, tartunk tőle egy kicsit? Kell-e értenünk a számítógéphez?

A konzultáció elsődleges célja a számítógéppel kapcsolatos gátlások oldása, hiszen ezen eszköz ma már az élet minden területén jelen van, használata szinte elkerülhetetlen, és megkerülhetetlen. Ma már úgymond „hatékonyságunk”, munkavégző képességünk nagymértékben függ a számítógéphez való viszonyulásunktól. Ezért fontos annak megértése, illetve megértetése, hogy a géphez magához csak épp annyira kell értenünk, mint minden más géphez a környezetünkben. A mosógép belsejéről mit sem tudunk, a felénk forduló, nekünk szánt kezelői felületről annál inkább vannak ismereteink. A számítógép egy olyan univerzális gép, amely számtalan ilyen kezelői felülettel képes felénk fordulni, de ezek közül csak azokkal kell megismerkednünk, amelyek munkánk szempontjából számunkra szükségesek.

Tipikusan ilyen például a nagyon sokak által használt MSOfficeTM programcsomag, illetve az előbbiek alapján másképp fogalmazva az MSOfficeTM kezelői felület.

A számítógéppel kapcsolatos gátlások oldása természetesen nem történhet valamiféle felhasználói ismeretek lexikális jellegű elsajátítása révén, hiszen ez, a paraméterek nagy számossága miatt inkább riasztó hatással bír, illetve ezen ismeretek a mindennapos gyakorlat hiányában gyorsan elkopnak, és csak a gyakran használt metódusok maradnak meg készség szinten. Így ha alkalmanként mégis a mindennapitól eltérő feladatot kell megoldanunk e felhasználói környezetben, szinte teljesen tehetetlenek vagyunk. Itt tehát nem támaszkodhatunk a lexikális tudásra, sokkal inkább egyféle intuícióra, olyan szemléletmódra, amelynek birtokában gyorsan eljuthatunk a megfelelő funkció megtalálásához.

Ezen szemléletmód elsajátítása a konzultáció célja.

Az MSOfficeTM programcsomag Word nevű szövegszerkesztőjének esetében például tipikus szemléletmódbeli probléma az úgynevezett „írógépszerű” hozzáállás. A felhasználó, mivel már birtokában van néhány egyszerűbb funkció használati módjának, képes arra, hogy viszonylag szép külalakú, elfogadható „tükörrel” rendelkező dokumentumot állítson elő. Így voltaképp igény sem ébred benne további funkciók elsajátítása iránt. A baj akkor jelentkezik, ha a dokumentumot módosítani szeretné, vagy tovább feldolgozás céljából mások is dolgoznának vele. Gondoljunk egy elektronikusan is kitölthető kérdőívre, vagy egy egyszerű fejezetcím átszámozásra, illusztrációk, képek mozgatására, stb. Bizony gyakori élményünk ilyenkor, hogy a tükör elmászik, amelyet újabb szóközök, illetve bekezdésvég-jelek (enter) beszúrásával, vagy törlésével igyekszünk helyrehozni.

Ha például már elértük azt, hogy a felhasználó kezdi magát nagyon kellemetlenül érezni, ha sokszor ismétlődő ugyanolyan, vagy hasonló feladatot kell végrehajtania a dokumentáció szerkesztése során, akkor ez már a szemléletmód változás biztos jele. A konzultációnak ugyanis épp az a célja, hogy ilyenkor a felhasználó minél többször éljen a feltételezéssel, ha a munkám jellege túlságosan gépiessé válik, valószínűleg nem találtam meg a megfelelő gépi megoldást. Tudja hát megkeresni azt.

Később közösen rá fogunk jönni, hogy például a Word, PowerPoint, Excel hármas bármelyike kezelőfelületének felépítése és használatának módja ugyanazon a filozófián alapszik, és így a felhasználó képes lesz a szándékának megfelelő szolgáltatást igénybe venni, a szándékának megfelelő irodai reprezentációt, illetve prezentációt előállítani anélkül, hogy vonatkozó lexikális tudása egy rendszergazdáéval vetekedjék.

A konzultáció fő erősségének azt tartjuk, hogy közvetlen, személyre szabott és azonnali sikerélményt szolgáltat a résztvevőnek, így ezen erős benyomás hatására bizonyos készségek is szinte azonnal kialakulnak, rögzülnek, és alkalmazhatókká válnak. A konzultáció tehát elsősorban készséget fejleszt pontosan azért, hogy a gyakorlat során megszerzett lexikális tudás hosszú távon „hadra fogható” maradjon.

A konzultáció lehet személyes (coaching) és lehet csoportos is, ha a létszám nem haladja meg az 5-6 főt. A leghatékonyabb természetesen a személyes konzultáció. A helyszín a megrendelő lakása, irodája, telephelye, hiszen így a megszokott munkahelyi környezetben azonnal működésbe léphetnek az elsajátított új készségek.

S noha többes szám első személyben szóltunk Önhöz, elárulom, hogy oktatóként (coach) csak rólam volna szó. A nevem Geréb János és több mint harmincéves informatikai pályafutásra tekinthetek vissza. Jelen megnyilvánulásom barátaim tanácsára történik, akik közül nem egy állítja, nekem köszönheti, hogy nem csak le mer ülni a számítógép elé, hanem magához mérten meglepően hatékonyan tudja azt használni is.

Amennyiben felkeltettem érdeklődését, kérem írjon az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.